Part 18

-Na, hogy áll? - kérdezte Sam a ruhájában forogva.
-Nagyon jól! Szerintem Harrynek is tetszeni fog - kacsintottam rá, mire csak egy szemforgatást kaptam. Sam volt az utolsó, már mindenki elkészült. Illetve majdnem mindenki...
-Úristen! - mondta Lesy miközben Perrie kijött a fürdőből a menyasszonyi ruhában - Mesésen nézel ki!
-Lányok, kezdek aggódni - vallotta be Pezz.
-Nem kell! Zaynnél jobb embert elképzelni se mernék melléd! - mondta Jade.
-Jajj, nem az! Abban biztos vagyok! - legyintett Perrie - Meghívtam Danit de nem jelzett vissza. Félek, hogy nem jön.
-Gondolj bele - ölelte át Leigh-Anne - milyen érzés lehet neki Liamet más lánnyal látni.
- Jó,ez igaz. Na de menjünk, még a végén lemaradok az esküvőmről!
-Nyugi, Zayn megvár! -mondtam nevetve.
-Tudom - mosolygott - de a többi vendèg nem biztos!

♡~♥~♡~♥~♡

-Perre Edwards - szólt a pap - elfogadod-e az itt megjelent Zayn Jawaad Malikot hites férjedül, tisztelni és szeretni fogod, jóban, rosszban, egészségben, betegségben, gazdagságban, szegénységben; míg a halál el nem választ?
-Igen - mondta Pezz könnyes szemmel.
-Zayn Jawaad Malik - kezdte megint - elfogadod-e az itt megjelent Perrie Edwardsot hites feleségedül, tisztelni és szeretni fogod, jóban, rosszban, egészségben, betegségben, gazdagságban, szegénységben; míg a halál el nem választ?
-Igen - mondta Zayn hatàrozott hangon, Perrie szemébe nézve.
-A gyűrűk? - kérdezte a pap - jöhetnek a fogadalmak.
Az eddig is könnyes szemem most megduplázta a könnycseppek számát. A fogadalmakat egymás szemébe mondták, miután felhúzták a gyűrűiket.
-Ezentúl férj és feleség vagytok. Megcsókolhatjátok egymást- mondta ki a pap a várva várt szót, mire Zayn megcsókolta Pezzt.
Vad ujjongásban törtünk ki, mire az ifjú pár mosolyogva ránk nézett.

-Gratulálok! - öleltem meg őket a templom előtt - sok boldogságot!
-Köszönjük - mondta Perrie, és akarva akaratlanul mosoly szökött az arcomra a többes számon.

♥~♡~♥~♡~♥

Vacsora közben Jade felállt és egy kis figyelmet kért.
- És most jön egy kis meglepetés - mondta Jade.
Miután ezt bejelentette mindenki elkezdett sugdolózni. Én viszont sejtettem mi lesz.
Bejött egy csapat -velünk hasonló korú -lány. Senki arcát sem lehetett látni, mindenkin kendő volt.Jesy elindította a zenét, mire táncolni kezdtek.
Egy indiai dalra táncoltak, egy olyan 5-6 percig, utána hirtelen lekapcsolódtak a villanyok. Már kezdtük azt hinni, hogy elment az áram, mikor bekapcsolódott egy neon lámpa, a tábcosoknak pedig csak a fehér csíkokat lehetett látni a sötétben. Fantasztikusan mozogtak,nagyon tetszett az egész. A következőnél (Jason Derulo - Talk Dirty) mindenkin szürke ülepes melegítő, meg egy amerikai mintás top volt, kivéve az elöl álló 4 táncost, rajtuk fekete ülepes nadrág volt fehér toppal, arcukon napszemüveg, meg fehér maszk volt valami csontváz lenyomattal.
Azt hiszem ez volt az egész shownak a legjobb része. A táncosok mind egyszerre mozogtak, látszott a sok gyakorlàs.
A mellettem ülő Niall és Sam is elismeréssel nézték őket, viszont feltűnt valami.
-Te honnan tudtad? - böktem meg Niallt, aki rám nézett.
-Mindenki tudja. Jade, Lesy, Leigh-Anne, Louis, Harry, Liam, Zayn...
-Zayn?- csodálkoztam.
-Ez egy meglepetés Perrienek - mondta - a bandában nincs titok.vagy ha van, az úgyis kiderül.
-Értem.
-De te honnan tudod? -vonta fel a szemöldökét.
-Megérzés - vontam meg a vállam,majd néztem tovább az előadást. A végén mindenki megtapsolta  a kifulladt tàncosokat.
-Köszönöm ezt a fantasztikus előadást...- lelkendezett Perrie.
-Én köszönöm a meghívást  - mondta Danielle,miközben levette a maszkot meg a szemüveget. Perrie szinte sokkos állapotba került pár másodpercig, majd feleszmélt.
-Dani- ölelgette meg szorosan barátnőjét - te hogy? És mikor? És Liam? - kérdezte.
-Elmegyek átöltözök, és utána elmesélek mindent - mondta a tánctól még mindig kifulladt hangon.
-Elkísérlek- karolt bele barátnőjébe Pezz - úgyis át kell öltöznöm.

-Szabad egy táncra? -kérdezte Niall.
-Nem táncolok jól - vontam meg a vállam.
-Nem is kell, hogy jól táncolj - vágta rá kapásból.
-Majd később talán- ráztam meg a fejem mosolyogva.
Pár perc múlva már Jade személyében talált táncpartnerre. A szívem mintha picit összeszorult volna. De hogy miért? Már éppen elkezdtem volna gondolkozni ezen, mikor Danielle jött oda hozzám.
-Szia, még nem ismerjük egymást igaz? - kérdezte mosolyogva.
-Még nem. Nikolett Johnson, de hívj nyugodtan Nikinek - ráztam vele kezet, mire megölelt.
-Danielle Peazer, de hívj csak Daninek- engedett el.
-Hol hagytad Pezzt? - kérdeztem, mert mikor utoljára láttam, vele volt.
-Most urával lassúzik - nevetett fel halkan.
-Nagyon tetszett az előadásotok.
-Köszi - mosolyodott el szerényen - elég sokat próbáltunk.
-Megtanítanál rá? - kértem kölyökkutya szemekkel.
-Persze, gyere - hívott ki a kertbe.
-Most? - néztem végig magamon. Ebben hip hop szerű tánc? Tűsarkùban?
-Adok váltót addig - ragadta meg a kezem majd egy kocsi felé húzott.
Gyors átöltöztünk, és észrevétlenül felosontunk a kert leghátsó részébe.
-Akkor kezdjük - vágott bele Danielle, miközben megmutatott pár alaplépést. Lépésenként haladva egyre jobban belejöttem, amit Danielle is észrevett.
-Nagyon jól táncolsz! - dìcsért, miközben újra elpróbáltuk az egészet.
-Köszi - mosolyogtam rá.
-Figyelj - rágta a szàja szélét Dani - nincs kedved táncolni? Mármint a csapatban. Ilyeneket, mint amit most tanultunk. Hasonlókat - hadart.
-Nen hiszem hogy olyan jól táncolnék...-húztam el a szám.
-Pedig hidd - közölte magabiztosan - van hozzá tehetséged. Csak nézz meg egy próbát, jó?
- Rendben - egyeztem bele - mikor vannak a próbák?
- Itt a telefonod? Akkor diktálom...
-Rendben. De szerintem már vissza kéne mennünk. Lassan hiányolni fognak...
-Menjünk, öltözzünk vissza - ölelte át a vállam Dani. Nevetve mentünk a kocsihoz, ahol elkezdtünk oRk
b

visszaöltözni.
-Dani, kérdezhetek valamit?
-Már megtetted - nevetett fel.
-Jó de na - ezt is jól megmondtam - hogy bírod Sophiamet?
-Hát... Figyelj. Szeretem Liamet, és neki így jó. Én meg nem fogok a boldogsága utjában állni - mosolyodott el keserédesen - a másik meg. Sophia szimpi - vallotta be, mintha csak bűn lenne.
-Most mégnagyobb lettél a szememben. Hogy tudsz féltélenység nélkül beszélni velük?
-Hát... Nehéz. De ők is rendesek. Sophia kicsit fél, hogy Liam "átpártol" hozzám. De erről szó sincs...
-Értem-bólogattam megértően.
-Mindegy is. Indulás vissza.
Mikor visszaértünk pont egy lassú szám kezdődött, úgyhogy nem kellett sokat várni, Daniellet is felkérték. Épphogy lelépett Dani két kéz fonódott a derekamra, amihez az utóbbi napokban megszokott illat társult. Fejemet a mellkasára döntöttem, és csak élveztem a pillanatot.
- Hazug - tette az állát a vállamra.
- Mégis miért lennék hazug? - fordítottam kicsit oldalra a fejem, hogy lássam Niall arcát.
-Azt mondtad nem tudsz, és nem is szeretsz táncolni - fordította ő is felém az arcát - láttalak táncolni - súgta a fülembe.
-Mert nem is tudok. Azt meg nem mondtam, hogy nem szeretek.  Azt mondtam majd később talán - érveltem mosolyogva. Ma úgy tűnik mindenki mosolyog.
-De akkor is jól táncolsz - mondta, miközben szembe fordultam vele, és elkezdtünk táncolni.
Egyszer csak valami hideget érzek a nyakamnál.
-Boldog szülinapot! - adott egy puszit. Pont véget ért a szám, úgyhogy megköszöntem a táncot, és kimentem a friss levegőre.
Érdeklődve nézegettem az újonnan kapott ékszert. Egy kis medál lógott az ezüst láncon.
Még mindig a láncot néztem, mikor oda jött hozzám egy fiú.
-Szia Niki - köszönt egy hang oldalról.  Ez hihetetlen!
-Luke! - ugrottam rá. Szó szerint agyon szorongattam - Hát te?
-Meghívtak. Tudod,a srácokkal turnézunk...
-Igen, hallottam róla - engedtem el, miközben leültünk.
Luke-ot akkor ismertem meg, mikor még nem volt híres. Szokásos szomszéd srác. Nagyon sokat játszottunk együtt. Az elején még fel akart szedni, de nem voltam rá vevő. Aztán beletörődött, végül Luke jó barátom lett. Olyan, mint Sam. Csak fiúban.
-Nagyon régen beszéltünk. Mesélj mi történt, hogy így eltűntél?
-Hát... Ez nem nagyon passzol egy esküvő hangulatához.
-Ennyire durva?- kérdezte és fél karjával  átölelte a vállam.
-Matt szakított velem, aztán vissza akart jönni hozzám, mire közöltem, hogy takarodjon a csajához, akivel megcsalt. Ez nem tetszett neki, felpofozott. És ez még az enyhébb.
-Felpofozott? - kérdezte Luke fojtott hangon.
-Igen - mondtam.
-Ennél durvább is történt veled? - kérdezte együttérzően.
-A szüleim meghaltak - mondtam ki gyorsan, és próbáltam visszatartani a könnyeim. Luke szorosan átölelt.
-És a srácokat honnan ismered? - váltott témát hirtelen, amiért szörnyen hálás vagyok.
-Náluk lakom - vontam meg a vállam.
-Hogy hogy? - vonta fel fél szemöldökét.
-Samnél lakom, de a szülei elutaztak, és Harry szólt Samnek, hogy addig költözzünk oda.
-Sam és Harry...? - valahogy nem tud követni. Megértem.
-Igen - vigyorogtam.
-Azt a! Nem gondoltam volna, hogy Samnek jó ízlése van... - hát igen. Sose bírták igazán egymást.
-Pedig elég jól választ barátnőt, nem gondolod?! - nyújtottam ki rá a nyelvem.
-Nem is tudom... elég hibbant vagy - méregett furcsán, mire bele ütöttem a vállába.
-Hé! Én szeretem a hibbantokat! - közölte, és elkezdett szorongatni.
-Én is így vagyok ezzel! - mondtam, és vissza szorongattam.
-Tudom. Ezért lógsz Sammel - vigyorgott, mire felnevettem.
-De ha te szereted a hibbantokat, és Sam is az, de őt ki nem állhatod!
-Mert a kedves, és jó modorú hibbantokat szeretem - kacsintott rám.
-Ezt bóknak veszem - nyújtottam ki rá a nyelvem.
-Mit szorongats a kezedben?  - kérdezte. A nyaklánc még mindig ott volt.
-Ajándék - pirultam kicsit el. Amit Luke észre is vett.
-És nem akárkitől - vigyorgott rám - na, modell lányka mesélj a hercegedről.
-Nincs köztünk semmi - vontam meg zavartan a vállam- de nagyon bírom. Azt hiszem belé szerettem.
-Ohó! Ki ez a szerencsés fickó?-kérdezte, mire még jobban elvörösödtem..
-Niall - mondtam Luke  reakciójától félve.
-Valahogy sejtettem- közölte még mindig mosolyogva.
-Hogyan? - vontam fel a szemöldököm.
-Nem tudom. Csak Ő... olyan hozzád való...
-Mivan? - nevettem fel kínosan.
-Mindketten szőkék és hibbantak vagytok. Meg jófejek. A személyiségetek is passzol.  Meg kell hagyni, össze illetek.
-Köszi - adtam egy puszit az arcára, mire megölelt.
-Niki - súgta halkan- ne akadj ki. Sőt. Inkább ne nézz hátra.
-Miért? - kérdeztem.
-Mert nem akarlak sírni látni. Pláne nem egy esküvőn. Ha csak nem örömkönnyek.
-Luke mi folyik itt? - kezdtem megijedni.
-Niall épp egy csaj torkán nyomja le a nyelvét. - suttogta, miközben megszoritotta a kezem.
Hátra néztem, és drukkoltam, hogy Luke csak vicceljen. De nem... éreztem, hogy a könnyek kibbuggyantak.
-A francba!- hallottam Luke-ot.