Powered By Blogger

2013. november 24., vasárnap

Part 5

  - Szia Niki! - Visított a telójába.
  - Szia Sam! Köszi, most fél fülemre nem hallok!
  - Megérdemled, mért nem vetted fel? - kérdezte szomorúan.
  - Bocsi de fotózáson voltam, utána a fiukkal kajálni mentünk és nemrég derült ki hogy a Direction házba alszom. Am mért hívtál?
  - Te a One Direction-el fotózkodtál?! - hallottam a hangján a döbbenetet - És most náluk alszol?! Mond a címet! - kérlelt.
  - De lökött vagy! - nevettem ki kedvesen.
  - Te is aztán rendes vagy! Legalább kérdezd meg, hogy átmehetek-e! Léééégysziiiiiiii! - nyafogott - Csak kérdezd meg! Niki, nem viccelek, sikítani fogok! - mondta.
  - Úgyse tennéd meg! - idegesítettem, mert tudtam hogy csak viccel...Legalábbis azt hittem.
  - Oké, te akartad - mondta - 3, 2, 1,....- elkezdett sikítani. Liam pont ekkor lépett be a konyhába, hogy igyon. Elég érdekesen nézett rám.
  - Mi a baj? - kérdezte szinte némán.
  - Semmi, csak a barátnőm át akar jönni ide - néztem rá boci szemekkel - Átjöhet?
  - Felőlem, kérdezd meg a srácokat - vonta meg a vállát.
  - Köszi - gyors visszamentem a nappaliba, feltenni ugyanezt a kérdést . A srácok is - csak úgy mint Liam - szintén érdekes arckifejezéssel néztek rám. Gyorsan elmagyaráztam nekik, majd megkérdeztem tőlük is.
  - Persze, nyugodtan - vágták rá a srácok.
  - Kösziiiiii - visítottam és gyorsan megöleltem őket.

  - Szia Sam, még mindig át akarsz jönni, vagy jó időtöltés a sikítás is? - kérdeztem a még mindig sikító barátnőmet.
  - Ez most komoly? - Hallottam meg döbbent hangját a vonal másik végén.
  - Igen, a srácok megengedték - válaszoltam vigyorogva. Lediktáltam a címet neki, és leraktam.
Visszamentem ahol már csak a fiúk ültek, és dumáltak.
  - Csak nem kibeszéltek? - tetettem felháborodást.
  - Nem nevezném kibeszélésnek... - mondta Niall rám nézve...
  - És szabad tudnom miért vagyok beszédtéma? - kérdeztem mosolyogva.
  - Csak hogy hol alszol. - magyarázta Liam.
  - Hogy hol alszotok - javította ki Harry
  - Na, és hol alszunk?
  - Mindenki a helyén, te meg Sam a vendégszobában
  - Okés - ekkor hirtelen hiányérzetem támadt - Hol van El? - kérdeztem
  - Mikor telefonáltál elment aludni - mondta Louis.
Még beszélgettünk egy ideig, nevettünk, majd csöngettek. Gyorsan felpattantam, majd Sam nyakába borultam.
  - Sziaa! - visította, miközben még egymást szorongattuk.
  - Sziaa! - Visítottam vissza neki, majd elengedtük egymást - Gyere be, a srácok már várnak - vigyorogtam rá, a szemöldökömet húzogatva.
  - De lökött vagy! - nevetett ki.
  - Hé, ez fájt! - néztem rá.
  - És én mennyire szeretlek! - mondta, majd kaptam egy cuppanós puszit.
Már a nappali bejáratánál álltunk, mikor a srácokkal találtuk szemben magunkat.
  - Szia! Liam vagyok - mutatkozott be ő először.
  - Szia, én Sam vagyok, Niki legjobb barátnője, a bölcsi óta. - sandított rám.
  - Szia, én Niall vagyok - ölelte meg ő is Liam után Samet
  - Szia, én Zayn vagyok
  - Szia, én Harry vagyok
  - Szia, én Louis vagyok, Ő pedig a legjobb barátom Kevin - Mutatta be Loui a legjobb barátját, és ölelte meg Samet.
  - Most nem tudom hogy megsértődjek-e... - gondolkozott hangosan Harry, mire mindenki röhögni kezdett.
  - Éppen filmet akartunk nézni, akarsz? - Nézett Samre Zayn.
  - Persze, csak leteszem a cuccom - mondta Sam.
  - Oké, megmutassam a szobátokat? - kérdezte Niall
  - Szobátokat? - kérdezett vissza a barátnőm.
Én csak vigyorogva felé fordultam.
  - Igen, te is itt alszol! - mondtam ki az örömhírt.
  - Júúúj, köszi srácok! - ölelt meg mindenkit egyszerre.
Miután kiörültük magunkat a srácok megmutatták a szobánkat. Benyitottunk, és a szavunk elakadt...








2013. november 15., péntek

Part 4

                                                               * El szemszöge *

Éppen aludtam mikor nagy röhögésre ébredtem. Nem tudom mi folyik lent, de zeng az egész ház. Fogtam magam felvetted a papucsom, és úgy ahogy voltam lementem a földszintre. A srácok és egy lány ott ültek egy körben, és röhögtek, de az érkezésemre felkapták a fejüket. Louis gyorsan felpattant és odarohant hozzám.
 - Szia - adott egy gyors csókot - bocsi hogy felkeltettünk, felelsz vagy merszezünk.
 - Nincs semmi - mosolyogtam rá, és megakadt a szemem a szőkés barna hajú lányon. - Szia! El vagyok, Louis barátnője!

* Niki szemszöge *

 - Szia El vagyok! - köszönt kedvesen majd megölelt.
 - Szia! Én meg Nikolett, de hívj csak Nikinek - Viszonoztam a gesztusát. - A fotózáson ismerkedtem meg a fiukkal.
 - Na ás mi a véleményed?
 - Jó fejek, bár kicsit lököttek - vigyorogtam rájuk.
 - Mi? Mi lököttek? - tettettek felháborodottságot.
 - Lököttek, de imádni valók  -  ölelte meg barátját El.
Rájuk mosolyogtam - olyan cukik együtt - majd hirtelen észbe kaptam... Hány óra is van? Elővettem a telefonom. Bakker! Fél 2!
 - Öhm, bocsi srácok, de nekem mennem kell, már fél kettő. - Kaptam össze gyorsan a cuccaimat.
 - Niki, nem mehetsz ilyen későn haza! - Mondták a fiuk - Maradj itt este, majd holnap hazaviszünk. - Mosolyogtak rám.
 - De a szüleim biztosan aggódnak már... - hezitáltam, de Harry közbeszólt.
 - Felhívod őket, hogy itt alszol.
 - De nem akarok zavarni, ráadásul cuccom sincs itt. - Mondtam
 - Majd adok kölcsön - mosolygott rám kedvesen El.
 - És senkit sem zavarsz - tették hozzá a srácok.
 - Rendben, maradok ha tényleg nem baj. - Mondtam, majd felmentem El és Loui közös szobájába, pizsiért. El nagyon szimpi, kedves, és nem egy olyan nyafogós.
 - Nagyon köszi - hálálkodtam neki.
 - Nem tesz semmit - mondta
 - Megmutatnád a fürdőt?  - néztem rá boci szemekkel, mire elnevette magát.
 - Természetesen - kimentünk az emeleti folyosóra, majd a végén megálltunk egy ajtónál. Megköszöntem neki a segítséget, majd bementem. Gyorsan rendbe tettem magam, majd elindultam le, a srácokhoz. Mindenkit a kanapén találtam meg.
 - Niki akarsz filmet nézni? - Kérdezte Liam.
 - Persze, csak előtte telefonálnék egyet - mondtam a telefonomra mutogatva.
 Bólintott, én meg kisétáltam a konyhába. Gyorsan tárcsáztam.
 - Szia Niki! - Visított a telójába.

2013. november 5., kedd

Part 3

  Niallel nagyon jól éreztük magunkat. Egyre több dolgot tudok róla, és ő rólam. Nagyon kedves, mindig megnevettet. A libegőn végig beszélgettünk, megismertem az igazi Niallt.
  Miután leszálltunk, elindultunk a srácokhoz. Mint jómadarak ültek ott a kanapén, és kaján vigyorral a fejükön bámultak minket.
 - Mizu?- érdeklődtem, miközben lehuppantam a kanapéra.
 - Semmi. - mondta Louis - Játszunk valamit?
 - Felelsz vagy mersz? - kérdezte Harry.
 - Nekem megfelel.
  Leültünk a szőnyegre, és elkezdtünk játszani. Én kezdtem, és Harryre pörgettem.
 - Adj egy öltáncot... - Harry rödtön felállt, és elindult felém - Zaynnek! - röhögtem el magam, majd Zaynt és Harryt leszámítva mindenki röhögésbe kezdett.
 - Ennyire utálsz? - nézett rám Zayn szomorúan.
 - Egyáltalán nem utállak, csak te jutottál először eszembe.
 - Ezt vegyem bóknak? - nézett rám felvont szemöldökkel, és elvigyorodott.
 - Ha akarod - vontam vállat - amúgymeg  - néztem rá - nem akarsz öltáncot?
 - De, csak nem Harrytől
 És Harry már is elkezdte Zaynnek az táncot. Szegény Zayn... Nem baj, mi azért jól szórakoztunk. Mikor Liam pörgetett, végre rám jutott a sor. Mertem, Mire Liam azt mondta, hogy igyam ki Louis cipőjéből a whiskyt. Elég furcsa képet vágtam, de ők már hozták is a whiskyt meg a cipőt. Nem tudom, talán a sok répától, de nagyon büdös a cipője. Teli töltötték a cipőt, mire én befogtam az orrom, és jobb gyorsan túlesni rajta alapon lehúztam. Mindenki elismerően bólogatott, de páran az arcomat fürkészték nem e lett nagyobb bajom.
 - Minden elismerésem - hajoltak meg előttem a fiúk, mintha isten lennék.
 - Felkelni, és folytassuk! - néztem rájuk röhögve, mire folytattuk a játékot. Elég fura dolgok voltak, mindenki csak mert. Liamnek meg kellett csókolnia egy kanalat, Louis meg nem ehet egy napig répát... Szerencsétlen majdnem elbőgte magát. Már kezdtem sajnálni, mikor rám pörgetett.
 - Niki! Mutasd meg nekünk a benned rejlő vadmacskát! - vigyorodtak el, de azonban a  három jómadárnak voltak barátnőik. Vállat vontam. Ők kérték, hát megkapják. Fogtam a szemceruzám, és megrajzoltam az orrom és a bajszom. Aztán feléjük fordulva értetlen tekintetek hadával találkoztam.
 - Grrr... - Mondtam a lehető legcicásabban, majd a levegőbe karmoltam.     

 Pár másodperc síri csönd, majd úgy elkezdtek röhögni, hogy visszhangzott az egész ház. Erre Meghallottuk, hogy valaki jön le a lépcsőn.Mind egyszerre néztünk oda, és megpillantottuk...