Niallel nagyon jól éreztük magunkat. Egyre több dolgot tudok róla, és ő rólam. Nagyon kedves, mindig megnevettet. A libegőn végig beszélgettünk, megismertem az igazi Niallt.
Miután leszálltunk, elindultunk a srácokhoz. Mint jómadarak ültek ott a kanapén, és kaján vigyorral a fejükön bámultak minket.
- Mizu?- érdeklődtem, miközben lehuppantam a kanapéra.
- Semmi. - mondta Louis - Játszunk valamit?
- Felelsz vagy mersz? - kérdezte Harry.
- Nekem megfelel.
Leültünk a szőnyegre, és elkezdtünk játszani. Én kezdtem, és Harryre pörgettem.
- Adj egy öltáncot... - Harry rödtön felállt, és elindult felém - Zaynnek! - röhögtem el magam, majd Zaynt és Harryt leszámítva mindenki röhögésbe kezdett.
- Ennyire utálsz? - nézett rám Zayn szomorúan.
- Egyáltalán nem utállak, csak te jutottál először eszembe.
- Ezt vegyem bóknak? - nézett rám felvont szemöldökkel, és elvigyorodott.
- Ha akarod - vontam vállat - amúgymeg - néztem rá - nem akarsz öltáncot?
- De, csak nem Harrytől
És Harry már is elkezdte Zaynnek az táncot. Szegény Zayn... Nem baj, mi azért jól szórakoztunk. Mikor Liam pörgetett, végre rám jutott a sor. Mertem, Mire Liam azt mondta, hogy igyam ki Louis cipőjéből a whiskyt. Elég furcsa képet vágtam, de ők már hozták is a whiskyt meg a cipőt. Nem tudom, talán a sok répától, de nagyon büdös a cipője. Teli töltötték a cipőt, mire én befogtam az orrom, és jobb gyorsan túlesni rajta alapon lehúztam. Mindenki elismerően bólogatott, de páran az arcomat fürkészték nem e lett nagyobb bajom.
- Minden elismerésem - hajoltak meg előttem a fiúk, mintha isten lennék.
- Felkelni, és folytassuk! - néztem rájuk röhögve, mire folytattuk a játékot. Elég fura dolgok voltak, mindenki csak mert. Liamnek meg kellett csókolnia egy kanalat, Louis meg nem ehet egy napig répát... Szerencsétlen majdnem elbőgte magát. Már kezdtem sajnálni, mikor rám pörgetett.
- Niki! Mutasd meg nekünk a benned rejlő vadmacskát! - vigyorodtak el, de azonban a három jómadárnak voltak barátnőik. Vállat vontam. Ők kérték, hát megkapják. Fogtam a szemceruzám, és megrajzoltam az orrom és a bajszom. Aztán feléjük fordulva értetlen tekintetek hadával találkoztam.
- Grrr... - Mondtam a lehető legcicásabban, majd a levegőbe karmoltam.
Pár másodperc síri csönd, majd úgy elkezdtek röhögni, hogy visszhangzott az egész ház. Erre Meghallottuk, hogy valaki jön le a lépcsőn.Mind egyszerre néztünk oda, és megpillantottuk...


Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése