Powered By Blogger

2013. november 5., kedd

Part 3

  Niallel nagyon jól éreztük magunkat. Egyre több dolgot tudok róla, és ő rólam. Nagyon kedves, mindig megnevettet. A libegőn végig beszélgettünk, megismertem az igazi Niallt.
  Miután leszálltunk, elindultunk a srácokhoz. Mint jómadarak ültek ott a kanapén, és kaján vigyorral a fejükön bámultak minket.
 - Mizu?- érdeklődtem, miközben lehuppantam a kanapéra.
 - Semmi. - mondta Louis - Játszunk valamit?
 - Felelsz vagy mersz? - kérdezte Harry.
 - Nekem megfelel.
  Leültünk a szőnyegre, és elkezdtünk játszani. Én kezdtem, és Harryre pörgettem.
 - Adj egy öltáncot... - Harry rödtön felállt, és elindult felém - Zaynnek! - röhögtem el magam, majd Zaynt és Harryt leszámítva mindenki röhögésbe kezdett.
 - Ennyire utálsz? - nézett rám Zayn szomorúan.
 - Egyáltalán nem utállak, csak te jutottál először eszembe.
 - Ezt vegyem bóknak? - nézett rám felvont szemöldökkel, és elvigyorodott.
 - Ha akarod - vontam vállat - amúgymeg  - néztem rá - nem akarsz öltáncot?
 - De, csak nem Harrytől
 És Harry már is elkezdte Zaynnek az táncot. Szegény Zayn... Nem baj, mi azért jól szórakoztunk. Mikor Liam pörgetett, végre rám jutott a sor. Mertem, Mire Liam azt mondta, hogy igyam ki Louis cipőjéből a whiskyt. Elég furcsa képet vágtam, de ők már hozták is a whiskyt meg a cipőt. Nem tudom, talán a sok répától, de nagyon büdös a cipője. Teli töltötték a cipőt, mire én befogtam az orrom, és jobb gyorsan túlesni rajta alapon lehúztam. Mindenki elismerően bólogatott, de páran az arcomat fürkészték nem e lett nagyobb bajom.
 - Minden elismerésem - hajoltak meg előttem a fiúk, mintha isten lennék.
 - Felkelni, és folytassuk! - néztem rájuk röhögve, mire folytattuk a játékot. Elég fura dolgok voltak, mindenki csak mert. Liamnek meg kellett csókolnia egy kanalat, Louis meg nem ehet egy napig répát... Szerencsétlen majdnem elbőgte magát. Már kezdtem sajnálni, mikor rám pörgetett.
 - Niki! Mutasd meg nekünk a benned rejlő vadmacskát! - vigyorodtak el, de azonban a  három jómadárnak voltak barátnőik. Vállat vontam. Ők kérték, hát megkapják. Fogtam a szemceruzám, és megrajzoltam az orrom és a bajszom. Aztán feléjük fordulva értetlen tekintetek hadával találkoztam.
 - Grrr... - Mondtam a lehető legcicásabban, majd a levegőbe karmoltam.     

 Pár másodperc síri csönd, majd úgy elkezdtek röhögni, hogy visszhangzott az egész ház. Erre Meghallottuk, hogy valaki jön le a lépcsőn.Mind egyszerre néztünk oda, és megpillantottuk...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése