Part 15

Sziasztok! Jöttem az új résszel, egy kissebbecske szúnet után :))) Remélem tetszeni fog!
-Lehet - hirtelen nagyon érdekesnek találtam a földet, mire Harry hülyén elvigyorodott - Miaz? - kérdeztem.
- Semmi - rázta meg fürtös fejét - gyere, mert ezek ketten felzabálják a vattacukrot - nevetett.
Mikor odaértünk, Sam és Niall már majdnem megették a vattacukor háromnegyedét.
- Hé! Nekünk nem is hagytatok?! - néztem rájuk elkerekedett szemekkel.
- De van még! - mutogatta Sam a "maradékot".
- Köszi  a nagylelkűséget - vihogtam, majd letéptem egy darabkát az édességből - Fúj, ez nagyon édes! - vágtam egy grimaszt.
- Nem szereted az édességet? - kérdezte Niall csodálkozva.
- De, csak a tömény, ragacsos és nyálas édességet nem - mosolyogtam rá.
- Héé, nem is nyálas! - kérte ki magának Sam, mire Harry is megkostolta.
- Ez tényleg nyálas - fintorgott nevetve.
- Oké, le lehet szállni rólunk és a cukorról - mondta Niall lezárva ezt a témát - Mire ülünk fel?
- Hullámvasút! - vágtam rá.
- ó, igeen! - csatlakozott Sam is hozzám.
Fogtam a barátnőmet, és elkezdtem a hullámvasút irányába. A nagy rohanásban véletlenül belefutottam valakibe.
-Ó, nagyon sajnálom -poroltam le a nadrágom, mikor felpillantottam - vagyis nem annyira - gondoltam magamban, mikor megpillantottam Mattet. Gyorsan elindultam Sam kezét szorongatva, de Matt elkapta a csuklóm.
- Helo Niki, régen találkoztunk - vigyorgott rám, miközben maga felé fordított.
- Engedd el! - szólt rá Sam.
- Mert ha nem? - vonta fel a szemöldökét. Ez nem az az ember volt, akit régen szerettem.
- Miért nem engedsz el, és mész vissza a kis ribancodhoz? - kérdeztem dühödten. Erre a reakciójára azonban nem számítottam. Felpofozott.
- Velem te nem beszélhetsz így - sziszegte a fogai közt.
- Úristen! - láttam ahogy Sam szemeiben gyűlnek a könnyek. Ebben a pillanatban Matt elengedte a kezem.
- Ide figyelj, mpst azonnal szálj le róla! - nyomta a falnak Zayn. Egyre többen pillantgattak körülöttünk felénk.
- Jesszusom, Niki, megütött? - remegett meg Jade hangja. Eddig nem tudtam ezzel foglalkozni, de most, ahogy odanyúltam az arcomhoz felszisszentem, majd a kezemre nézve láttam, hogy vérzik.
- Utoljára pofoztál meg egy lányt, megértetted?- Zayn szinte már beleordította a képébe. Mikor elengedte Matt csak ennyit mondott:
- Elfog jönni az a pillanat, amikor nem lesznek melletted ezek, és akkor én ott leszek.
Ekkor megérkeztek a banda többi tagjai is.
- Gyere Niki, beviszünk a kórházba - fogta meg a kezem Pezz.
- Nem, nincs rá szükség - mondtam - csak mennyünk haza.
- Itt mégis mi történt? - jött oda Liam és Louis.
- Hosszú történet - legyintettem - de most menjünk haza, oké?
- Oké, de ezt a beszélgetést még nem úsztad meg - mondta Harry.
Fogtuk a cuccunkat, és elindultunk hazafele. Egyszer sak Niall elkapott, és hátrébb húzott.
- Elmondod mi történt? - kérdezte, mikor már egy kicsit le voltunk maradva.
- Nem lehetne otthon...? - kérdeztem.
- Niki, légyszives- nézett mélyen a szemembe.
- Rendben. Ugye emlékszel arra az estére, mikor szakított velem? - Niall erre csak bólintott egyet - Na, másnap, mikor Sammel kimentünk a medencéhez, a csillagokat nézni, hivogatott. Sam azt mondta hogy ezt előbb vagy utóbb meg kell beszélnünk, ezért felvettem. Ezt a részt kihagyom, a lényeg az hogy csúnyán osszekaptunk. Azt akarta hogy visszamenjek hozzá, mire én a "képébe" röhögtem. Aztán megfogadta hogy ezt meg fogom bánni. - fejeztem be a kis történetet.
- Ezt így értem - mondta Niall - de akkor mi volt ez a mai dolog?
- Hát, ugye mi előre rohantunk Sammel, és véletlenül beleütköztem. Elakartam menni, de nem engedte el a csuklóm, Sammel rászoltunk, de nem engedett el, erre azt mondtam hogy engedjen el, és menjen vissza ahhoz a ribanchoz, erre felpofozott - éreztem hoyg Niall kezeiben megfeszülnek az izmok - szerintem agyonvert volna, ha nem jön Zayn. Innen meg már tudod.
- Ez csakis az én hibám - hajtotta le a fejét - ha eggyütt mentünk volna veletek, ez nem történt volna meg.
- Hé, Szöszi - fogtam meg a kezét - nem a te hibád. Ez csak egy véletlen egybeesés volt. Ha nem tette volna meg ma, akkor megtette volna holnap.
- Ezentúl nem mész egyedül sehova - mondta.
- Niall, azért nem vagyok kisgyerek - nyújtottam ki rá a nyelvem.
- Ne nyújtogasd, leharapom - vigyorgott rám.
Az út további reészén mindenki hülyéskedett. Amint beértünk a házba, a lányok elkezdtem az emeleti fürdőbe lőkdösni.
- Ezt le kell fertőtleníteni - húzta el a száját Anne.
- Jólvan lányok! Először is nyugodjatok meg... - kezdtem, mire Sophia megszólalt.
- Niki, nem hiszem, hoyg nekünk kéne lenyugodnunk! Ez az elmebeteg megütött téged!
- Igen! - Helyeselt El - Gyorsan lefertőtlenítem, lányok, szerintem menjetek le a konyhába, jó? - nézett a lányokra, mire Perriet kivéve mindenki lement. Miközben El lefertőtlenítette a sebet, és lekezelte, addig a lányok elkezdtek kérdezősködni.
- Nagyon fáj? - kérdezte El.
- Hát, akkor nagyon fájt, de most már nem annyira - mosolyogtam rá.
- Hogy tudtál vele járni? - kérdezte Perrie - Ezelőtt is ütött már meg?
- Nem, ezelőtt soha - sóhajtottam - régen nem ilyen volt. Sose emelt volna kezet egy lányra. Kicsit félre ismertem, mert úgy tudtam sose csalna meg... Ez lett belőle - vontam meg a vállam.
- Nem túl sok ez neked? - kérdezte Pezz.
- Mármint?
- Ami mostanában történt... - mondta óvatosan El.
Erre a gondolatra egy könnycsepp gurult végig az arcomon.
- Jajj, drága, ne sírj - öleltek átbszorosan a lányok - Sajnálom, ezt még nem kellett volna felhoznom. Főleg nem most - szabadkozott Perrie.
- Semmi gond - mondtam - de, nagyon nehéz. De próbálok mindent úgy felfogni, hogy valaminek a vége, valaminek a kezdete. Még ha nehéz is feldolgozni a multat.
- Hé, csajszi! Nyugodj meg! Ne sírj! - simogatott Pezz - csináljunk valamit, ami eltereli a figyelmed... - gondolkozott hangosan.
- Vásároljunk! - kialtott fel El, mire elröhögtem magam.
- Benne vagyok! - mondta Pezz - Niki? Ha nem akarsz nem megyünk...
- Mehetünk ! - vigyorogtam rájuk. Gyors letöröltem a könnyeimet - csak mi, vagy a többiek is?
- Nem baj, ha most csak mi, így hárman? - kérdezett minket Pezz - Jesyék ugyis kajálni mennek.
- Nekem oké - mosolyogtam rá, El pedig szintén bólogatott. - Köszi lányok! Imádlak titeket! - öleltem át szorosan őket- átöltözök és lent találkozunk!
Miután a lányok lementek, én elindultam átöltözni.