- Minden renbe jön.
- Talán igazad van - sóhajtottam. - Tényleg nem baj, hogy odaköltözök hozzátok?
- Én személy szerint örülök neki - mosolyodott el - az okának már nem annyira...
-Hát igen... De ne beszéljünk erről. Tovább kell lépnem akár milyen nehéz is lesz.
-Erős lány vagy te. És ha netalán beszélni akarsz erről, mi ott vagyunk neked - karolt át újra.
- Igen - mosolyodtam el.
- Nincs kedved elmenni fagyzni? - kérdezte.
- Menjünk - fogtam meg a kezét és indultunk is fagyizni. Út közben sokat beszélgettünk, nevettünk. A fagyisnál én gyorsan kértem két gombóc fagyit; egy vanilliásat és egy epreset. Niallnál már nem ment ilyen könnyen. Fél órán keresztül válogatott, míg sikerült meggyőznöm hogy elég lesz neki az öt (!!!) gombóc fagyi, nem kel több. Fagyizás után elmentük sétálni. Közben mesélt magáról, az ő gyerekkoráról, a családjáról és a srácokról. Én is meséltem magamról, de Niall azt mondta, hogy ha ez így nehéz nekem, nem muszály. De én meséltem. Éreztem a fájdalmat, de jobb, hogy kiadom magamból. Mire észbe kaptunk, már haza is értünk. Furcsa ez így, de éreztem, hogy ez valami új kezdete.
-Megjöttünk-szólt Niall.
- Konyhában vagyunk - ordította Louis.
- Louis ne ordibáljál már a fülembe! - szólt neki Harry.
- Nem is mellettem ülsz! Mellettem El ül, melletted meg Sam. Akkor hogy ordibálhatnék a füledbe? - kérdezte miközben odamentünk hozzájuk.
- Igen, de olyan hangosan ordítasz, mintha itt ülnél mellettem.
- Sziasztok - köszöntem félbeszakítva az éppen kitörni készülő vitát.
- Szia Niko - köszönt Sam - felvittük a cuccaidat.
- Köszi - ültem be az ölébe.
- Hallod, nagyon könnyű vagy - emelte meg a térdeit.
- Legalább nem szakadsz meg - mosolyogtam rá.
- Kérsz pizzát? - kérdezte Perrie mosolyogva.
- Persze - vettem el egy szeletet.
- Most ettél fagyit! - nézett rám Niall - én nem kérek. Fáj a hasam.
- Mondtam hogy ne egyél 5 gombócot. Örülj, hogy nem 12 - t ettél, és lebeszéltelek.
- Te tizenkét gombóc fagyit akartál kérni?! - kerekedett el El szeme - most meg eszed a pizzát. Előbb azt mondtad, hogy nem eszel!
- Megéheztem - közölte.
- Két perc alatt? - kérdezte Zayn rögve.
Miután befejeztük a kajálást, a lányokkal felmentünk a szobánkba.
- Hogy hogy ideköltöztök? - kérdezte Pezz, miközben elterült az ágyon. Gondoltam, hogy a fiúk még nem mondták el nekik. - Mármint az tudom hogy te - bökött Samre - jársz Harryvel - vigyorgott.
- A szüleim két hónapra elutaztak - mondta Sam - Harry azt mondta, hogy addig költözzek ide - vonta meg a vállát.
- A szüleim...- csuklott el a hangom. Éreztem, hogy elkezdenek hullani a könnyeim.
- Nikiéknek balesetük volt a reggel. Ö túlélte, de a szülei nem. Nálunk lakna, de ugye anyuék elutaztak, a srácok meg megengedték hogy ideköltözzön - mondta Sam, miközben vigasztalni próbált.
-Úr isten! Niki, részvétem - ölelt át El és Pezz szorosan.
-Jólvan, de nem szeretném ha ez elcseszné a delutánt - töröltem le a könnyeimet. Mindennél jobban fáj. De nem akarom, hogy mindenki engem sajnáljon, és miattam szomorúak legyenek. Ha lekötöm a figyelmem, akkor sokkal könnyebb.
- Na, és mit csinálunk? - kérdeztem.
- Süssünk! - kiáltott fel hirtelen Sam. Ezen a kislányos kitörésén jót nevettünk, de végül tényleg jó ötletnek találtuk. Felmentünk a netre, hogy keressünk valami receptet. A csokitortát szavaztuk meg, majd lementünk a konyhába.
- Mit csináltok? - kérdezte Liam.
- Sütünk - mosolygott El.
- Legalábbis próbálunk - nevetett fel Perrie.
- Délután jön Sophia is - mondta Liam.
- Oké, mi a konyhába leszünk - terelt minket Sam a konyhába.
*háromnegyed óra múlva*
Sütés közben megjött Sophia is. S ugyanekkor két dologra jöttem rá. Egy : a lányok nagyon jófejek, Kettő: nem tudunk sütni.
-Najó, akkor szerintem ezt - mutatott Sophia a trutyinkra - hagyjuk - nevette el magát.
-Szerintem is - mondtam vihogva - csináljuk meg az egyik kedvenc nasim! Az ennél egyszerűbb.
- Arra a palacsintásra gondolsz? - kérdezte Sam. Mindig ezt esszük film nézés közben.
- Igen - vigyorogtam.
A nasinkkal sokkal gyorsabban kész lettünk. Igazából ez csak palacsintatésztában kisütött Oreo keksz. Mindenkinek ízlett, Sammel pedig felidéztük ennek a "találmányunknak" a létrejöttét. Még általánosban Sam egyszer nálunk aludt, és palacsintát akartunk csinálni. Sam megéhezett, miközben keverte a tésztát. Sam olyan béna volt, hogy beleejett egy kekszet a tésztába, mi meg unalmunkban megsütöttük. Igy keletkezett a kis sütink.
- Niki, ez tök finom - mosolygott Perrie.
- Tudom - mosolyodtam el.
- Nem nézünk filmet? - kérdezte Sophia.
- Hívjuk a fiúkat is! - javasolta El.
- Hova hívtok minket? - kérdezte Zayn majd odajött hozzánk és nyomott egy puszit Perrie arcára.
- Filmet akarunk nézni, jöttök?
- Hát persze - jött be Harry is, de ő Sam arcára nyomott puszit.
Miután mindenki leült a kanapéra, jött a nehéz kérdés. Mit is nézzünk.
-Nézzünk romantikus vígjátékot! - vetette fel-a lányoknak tetsző ötletet- El.
-Drágám, életem, egyetlen bogaram - kezdte Louis - tudod hogy imádlak. De nem nézünk csöpögős nyálcsorgató filmet. Pp
-Nézzünk akciófilmet! - a fiúk egyetértettek Zayn ötletével.
- Kicsim, egyetlenem - mondta Perrie Louist utánozva - tudod hogy szeretlek. De nem nézünk vérfröcskölős-robbanásos-ugratásos filmet se.
-Akkor maradt a horror! - mondta Harry.
- Neeem, azt még egyszer nem vállalom be - mondta Sam.
- Nézzünk rajzfilmet!- lelkesedett Liam.
- Vaagy nézzünk szimplán TV-t. - közöltem végül. Ez az ötlet mindenkinek tetszett. Ekkor beugrott valami.
- Sam nekünk holnap vége van a szünetnek! - ugrottam fel.
- Basszus! Ez eszembe se jutott! - aztán rám nézett - Holnap be akarsz menni, vagy? - kérdezte finoman, a lelki állapotomra célozva.
-Nem tudom.
- Felmentünk - szólt oda a többieknek - mindjárt jövünk. - Azzal megragadta a karomat, és elindult a lépcső fele.
- Niki, nem muszály bemenned holnap - mondta megértően, mikor már a szobánkban voltunk.
- Nem tudom. Próbálok erős lenni, nem mutatni, de ez egyszerűen kikészít - mondtam, miközben könnycseppek gurultak le az arcomon - Mintha egy nagy üresség lenne a szívem helyén.
- Tudom- ölelt át - emlékszel, mikor a Nagyi halt meg? Pont ugyanígy éreztem. És te végig mellettem voltál - mondta könnyezve. Hát igen. Samnek a Nagyija volt a mindene. Kiskorában sok időt töltött vele. Tavaly halt meg szívinfarktusban. Annyira a padlón volt Sam, hogy hetekig nem beszélt.
-Emlékszem. Rossz volt téged úgy látni - mondtam.
- Igen. Most én is úgy érzem magam. Pocsék látni, hogy elfojtod azt, ami benned kavarog. Nem akarsz kimenni a kertbe?
- Felveszek egy pulcsit - mosolyodtam el. Pulcsiban, kézenfogva sétáltunk le a lépcsőn.
- Ti sirtatok? - nézett ránk Liam.
- Csak egy picit - mondtam - Kimentünk a kertbe.
- Üljünk le a medence szélére - ugrált Sam.
- Nézd de szép az ég - dőltem hátra. Az ég teljesen tiszta volt, így a csillagok tökéletesen látszódtak.
- Tényleg -dőlt hátra ő is.
Hirtelen megcsörrent a mobilom. Matt hívott.
- Ki az? -kíváncsoskodott Sam.
- Senki aki fontos lenne -dobtam félre a telóm. Sam elemelte, majd megnézte ki hív.
- Figyelj Niki. Tudod hogy utálom ezt a szemetet. De ezt akkor is meg kell beszélnetek -mondta ki a könyörtelen igazságot.
A telefont a kezembe nyomta, és bíztatott hogy vegyem fel.
-Halo...- szóltam bele.
-Szia! Figyelj, meg szeretném veled beszélni azt az SMS-t.
-Matt, ezen nincs mit megbeszélni! - nevettem el magam kínosan.
-De, igenis van! Niki, nem én küldtem azt!
-Aha, és akkor ki szerepel azon a képen, az adatlapodon, amelyiken éppen egy másik lánnyal smárolsz? Már bocs, de szerintem ez elég egyérelmű! - érezem hogy felmegy bennem a pumpa. Sam csak megszorította a kezem bátorításképp.
- De Niki...
- Matt, nem vagyok hülye! Ennyire nem nézhetsz ostobának! Megcsaltál, és ki tudja mióta csaltál! Hülye voltam, hogy fél évet az életemből rád pazaroltam! - ordítottam.
- Niki, nem vagy nagy szám! Most kiakadsz, pedig csak egy ócska ribanc vagy! - ordított a telefonban.
- Még hogy én egy...? Nézted azoknak a lányoknak az arcát, akikkel összefeküdtél? Vagy mást néztél!
- Ezt megbánod!
- Teljesen igazad van. Megbántam, hogy jártam veled! - azzal lecsaptam a telefont.
Sam csak meredten nézett rám. Még soha nem hallott így kiakadni. Végül megszólalt.
- Te aztán nem semmi vagy! -nevetett fel.
- Tudom -vigyorogtam rá. Hirtelen ötlettől vezérelve felálltam, és nyújtottam a kezem, hogy felhúzzam Samet. Aztán gyors beugrottam a medencébe, magammal rántva Samet is.
- Neked elment az eszed! -fröcskölt le.
- Nembaj, amúgy sincs hideg -vetkőztem le fehérneműre, ami ez esetben bikiniként funkcionált. Sam is így tett, majd újra beugrottunk a medencébe.
-Csobbanást hallottunk-jöttek ki a srácok. Amint megláttak minket a vízben, mindenki felkapta a barátnőjét, és beugrottak a vízbe. Harry -mivel Sam már bent volt- felkapta Niallt, és vele ugrott.
- Minden oké? -kérdezte Liam - ordibálást hallottunk.
- Mattel ordítoztam -vontam meg a vállam.
- Miért, mi történt?-nézett rám.
- Hülyének nézett, tagadta hogy megcsalt, és utána még leribancozott-közöltem.
- Gyere kakasviadalozni!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése